Tisztelendő Testvérek, Szeretett Jó Hívek!
Az egyházi év utolsó vasárnapjához értünk, és Krisztus Király ünnepével adunk hálát a mindenható Úristennek, hogy ezt a napot legalább mi békében megérhettük. A múlt advent kezdetén sokakat kínozott az elkövetkező egyházi év, mert nem tudhattuk, hogy a lelki programokat, Krisztus misztériumainak sorozatát milyen fegyveres zajok és tömeges halálok fenyegethetik. Aggodalmainkra visszanézve magunktól kérdezzük a papi officium kezdő, a második messiási jövendölés zsoltárával: „Miért háborognak a nemzetek? A népek miért kovácsolnak hiú terveket?” Tovább biztat a zsoltáros: „A Fiam vagy, ma adtam neked életet. Kérd tőlem, és örökségül adom neked a népeket, birtokul a föld határait” (Zsolt 2,1.8).
Mi abban a biztos tudatban, hogy mi magunk és a föld minden népei a Gondviselés hatalmának, Krisztus Királynak kezében vagyunk, mégis napról napra gyűjtöttük az aggodalmakat a világ hírei szerint. Reménységeinkben és félelmünkben egyaránt imádkozva jártuk Krisztus trónusát, hogy országában teljes legyen a béke, a mi életünknek biztos bázisa.
Gyűléseken, kongresszusokon, beszédben és írásban, felvonulásokban és minden módon meg akartuk győzni a világot arról, amit minden népek fiai vallanak, hogy életünk útja az Istennel és emberekkel való megbékélésen át vezet. Csodálattal kísértük végig II. János Pál pápának ismét több kontinensre kiterjedő útjait. A békének és a Béke királyának küldöttségében járt, és megvoltak a sikerei, sok helyen meggondolkoztak a népek és a fegyvertelen követ előtt letették fegyvereiket és békeszövetségre jutottak.
Ma körmenetben adunk hálát ezért az évért, amelyben megismertük az anyagiak fegyverre való vesztegetését, s ugyanakkora nagy mammonnak az éhező milliókkal szembeni közömbösségét, de mégis elkerülhettük a világ katasztrófáját.
Kérjük a Béke Királyát, Krisztust, hogy tegyen minket mint megjövendölt boldogokat a béke fiaivá, adja meg a világnak az érzékenységet, hogy akiket Krisztus megváltása címén is saját népeinek nevez, a világ nemzetei a szeretet és testvériség útján továbbkeressék az Isten országát, amely a Szentírás szerint bennünk lakozik.
(A szöveg forrása: Jakab Antal püspök szentbeszédei, I. kötet, Alkalmi beszédek. Új Misszió Alapítvány, Miskolc, 2016, 281–282. old.)
Jakab Antal püspök beszédválogatásának online közlését 2024-ben, a hitvalló főpásztor börtönből való szabadulásának 60. évfordulója alkalmából folytatjuk: ebben az évben elérhetővé teszünk a világhálón 60 olyan beszédet, amelyet korábban csak nyomtatott könyvkiadványban érhettek el az érdeklődők. A program a Keresztény Jövőnkért Alapítvány szervezésében és koordinálásával, a Jakab Antal 60 című komplex program részeként valósul meg. Az előkészítési, szerkesztési és tartalomfeltöltési munkafolyamathoz, valamint az informatikaiháttér-feltételek biztosításához a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nyújtott támogatást.
