Jakab Antal püspök bevezetőszavai évfolyamtársi találkozójukon Sepsibükszádon 1985. július 3-án

Kedves Jó Testvérek, Szeretett Jó Híveim! A mai ünnep, Szent Tamás apostol miséjének leckéjében mondja Szent Pál: „Most már nem vagytok idegenek és jövevények, hanem szentek polgártársai és Istennek házanépe” (Ef 2,19).

Az Isten házanépe, amelyet szentelésünk 51. évfordulóján itt találtunk, különböző és szemnek is tetszetős korosztályokat képvisel. De mi testi gyengeségünkben még miseruhákba öltözötten sem mutatunk, se nem ígérünk már sokat.

Fülöp apostol azt kérte Jézustól: „Mutasd meg nekünk az Atyát!” (Jn 14,8). Szemrehányás volt a felelet: „Aki engem lát, látja az Atyát is” (Jn 14,9). Mi, túl az aranymisén, bátran mondhatjuk: láttuk egész életünkben az embert, minden ragyogásában és elesettségében, és megismertük általa a Teremtő és Megváltó, Megszentelő Istent, minden csodálatos műveivel együtt. Tamás apostolnak azt mondották a testvérei Jézus feltámadása után: „Láttuk az Urat!” És ő elmondotta minden idők férfias alapállását minden rendkívüli dologgal szemben: „Hacsak nem látom a kezén a szegek nyomát… nem hiszem.” Aztán meglátta és megtapintotta a szegek helyét, és meghatódva ismerte fel, hogy másak az emberek és másak az Isten gondolatai, tettei.

Ezt a tanúságát a feltámadásról elvitte Indiáig és ma Madrasban másfélmillió zarándok üli ünnepét és búcsúját, s jó része nem is keresztény, de őt patrónusuknak tartják.

Ötvenegy év alatt mi is eljuthattunk volna gyalog is Indiáig, de akkor se láthattunk volna többet, mint az embereknek a bűneikből való csodálatos feltámadásait. Semmi a világon nem lephetett volna meg jobban, mint a mindennapi szentmisénk, amikor kezünkkel tapintottuk s másoknak eledelül adtuk Krisztus testét és vérét. Az utolsó vacsora ismétlésének ez az örök varázsa tölti be életünket mindaddig, amíg mások hozzák el hozzánk a betegek útravalóját. Addig pedig, mindaddig is tart a hűség a mi Főpapunk, Jézus iránt.

A szöveg forrása: Jakab Antal püspök szentbeszédei, I. kötet, Alkalmi beszédek. Új Misszió Alapítvány, Miskolc, 2016, 446–447. old.


Jakab Antal beszédválogatásának online közléséhez a Csornai Premontrei Apátság, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, egy neve elhallgatását kérő magánszemély és a Bethlen Gábor Alap nyújtott támogatást. Köszönjük!