Jakab Antal püspök bevezetőszavai az Újév napi szentmisén, Gyulafehérváron, 1989. január 1-jén

Tisztelendő Testvérek, Szeretett Jó Híveim! Az Anyaszentegyház Újév napján a Boldogságos Szűz Mária Istenanyaságát ünnepeli. Nyilván biztatás akar lenni a kétségbeesésre könnyen hajló embernek, hogy az élet minden veszélyében

Mária mint Isten előtt legkedvesebb lény, anyai hathatós támogatásunkra mindig kész.

A nagy kitüntetés, hogy az egész emberiségből Mária kapta szeplőtelen tisztaságában a kegyelmet, hogy Jézusnak, az Isten egyszülött Fiának anyja legyen, már a karácsonyi ünnepkörben az áldozatok sorozatával van körülvéve.

A Szent család, amelyben a feladatok és sorsok már zsúfoltan megjelennek, Aprószentek napján az egyiptomi futás képletében jelenik meg és tanít minket.

József, a családfő még egy kisebb útra is felkészületlen, indul a veszélyekkel telt sivatagon át ismeretlen, kockázatos, fáradságos és kilátástalan célok felé, mert hajtja a közvetlen veszély és a családfői kötelesség. De nem indul isteni parancs nélkül, amellyel szemben engedelmes, és útitársa a hit és a remény, hogy az Isten útjain jár.

Mária, a törékeny lény, ölében viszi, védi a gyermekét olyan korban, amikor még a ház melege és az otthon kényelme, a gondozás minden eszköze szükséges a csecsemő számára. Ez a gond és aggodalom csak hozzáadás ahhoz, amit neki kell elszenvednie a minden lépésben kellemetlen úton. Közmondás, hogy az anyák sorsa elválaszthatatlan a gyermekük sorsától.

A gyermek sorsa is már prófécia jellegű. Mert még annyi otthona se lesz az Istenfiának a földön, mint Betlehem volt. Megsokasodnak a Heródesek, akik se nem látnak, se nem hallanak, semmit se adnak a csodákra és bölcsességre, amikor megszületik az ítélet, hogy vesszen el, mert „Istenfiának mondotta magát”.

Életünkben hol a József felelőssége, hol a Mária szívszorongása, hol a gyermekkel történő égbekiáltó igazságtalanság váltakozik.

A színpadok az évek, amelyekkel versenyt futunk és mindig göröngyösek, veszéllyel teljesek.

Máriát Jézus hagyakozásából is Édesanyánknak tudjuk. Másak az Ő képességei, hatalma, bölcsessége és helye az Isten és a szentek szívében.

Induljunk Jézus és Mária nevében az új évnek és mindenre készen ugyan, de bízzuk reájuk sorsunkat.

S hogy pártfogásukra méltók legyünk, Testvéreim, vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

A szöveg forrása: Jakab Antal püspök szentbeszédei, I. kötet, Alkalmi beszédek. Új Misszió Alapítvány, Miskolc, 2016, 202. old.

Kép: Jakab Antal Keresztény Kör archívuma


Jakab Antal beszédválogatásának online közléséhez a Csornai Premontrei Apátság, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, egy neve elhallgatását kérő magánszemély és a Bethlen Gábor Alap nyújtott támogatást. Köszönjük!