Szabó Gyula atya 1960. július 12-én született Szombathelyen. A teológiát Győrben végezte, 1985. június 20-án szentelték pappá. Mottóját János evangéliumából kölcsönözte: „Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért.” Segédlelkészként 1986-ban Szany egyházközségében, 1986–1987-ben Tatabánya Alsógalla városrészének plébániáján, 1987–1989 között pedig Ács városban szolgált. 1989-től napjainkig Mezőörs, Mindszentpuszta, Bársonyos, valamint a pervatpusztai idősotthon plébánosa – és ennél is több: Gyula atya az egész térség kulturális fejlődésének előmozdítója. Neve egybeforrt az ott élő fiatalok tehetséggondozásával, a falusi gyermekek felkarolásával, a közösség szellemi, lelki és egzisztenciális felemelésével – mert, mind mondja, a falvainkban szinte mindenütt újra kell építeni a közösséget és ez meghaladja az egyházközségi kereteket. „Egy plébánosnak nem pusztán a vallási szertartások elvégzése és a hittanórák megtartása a feladata, hanem a tágabb értelemben vett közösségépítés is” – hangsúlyozza.
A Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány 1993. február 26-i megalapításától kezdve tölti be annak elnöki tisztét. „A mennyei fényt, Isten szeretetét kell a saját kulturális és népi hagyományunk talajára behoznunk. Ez határozza meg a küldetésünket. A regula positiva szerint: amit akarsz, hogy veled tegyenek, azt tedd a másikkal. Egymás kölcsönös tisztelete, szeretete legyen a meghatározó. Hagyományaink tisztelete, az elmélyedés a szakrális megismerésében fontos a gondolkodásunkban. A magyar társadalom túlságosan szétszabdalt, hidakat kell építenünk, hogy az értékcsere megvalósulhasson közöttünk” – fejtette ki Gyula atya egy interjúban. Hozzátette: tevékenységükkel, programjaikkal azokat is el tudják érni és meg tudják szólítani, akik nem járnak templomba, de nyitottak az értékek felé. Így lépésről lépésre sikerül építeniük az egymás közötti kapcsolatokat, amelyek a magyar hagyományok, a keresztény értékek, a viselkedéskultúra megismertetését szolgálják.
Az alapítvány segíti a térség, a megye és ezen keresztül a nyugat-dunántúli régió polgárosodását, támogatja a helyi társadalmi szervezeteket, népfőiskolája keretében konferenciákat, előadásokat szervez, kapcsolatokat épít más szervezetekkel és 1999 óta alapítványi tanintézményt működtet, amely általános iskolát és gimnáziumot is magában foglal. „Azokat a gyermekeket, akik elkerülnek Győrbe tanulni, lelki értelemben és a faluhoz való kapcsolódás tekintetében is többnyire elveszítjük. Ezért gondoltuk, hogy itt helyben iskolát hozunk létre, hogy legalább 18 éves korukig itt nőjenek fel. Fontos ez, hiszen ha túl korán éri az embert olyan hatás, amire nincs felkészülve, az személyiségromboló. Természetesen nem zárhatjuk el a fiatalokat az internettől, a televíziótól, de szeretnénk olyan körülményeket teremteni számukra, ahol biztonságosan élhetnek és dolgozhatnak. A nálunk tanuló gyermekek sok olyan tapasztalatra és ismeretre tehetnek szert, amit ha beépítenek önmagukba, erős egyéniséggé válhatnak” – magyarázza Gyula atya.
A Magyar Műhely Általános Művelődési Központ mára a vidék legnagyobb iskolája lett. Győr, Bábolna, Pannonhalma és Kisbér térségek közel harminc településéről több mint 200 diák tanul itt. Az iskola vezetése kiemelt feladatának tekinti a személyiség sokoldalú fejlesztését. A közismereti tárgyak mellett emberismeretet, néprajzot, környezettant is oktatnak. Környezettudatos tevékenységük elismeréseként 2005-ben és 2008-ban is elnyerték az Ökoiskola címet, 2012-től pedig az Örökös Ökoiskola címet is birtokolják. Fontosnak tartják a mezőgazdasági ismeretek, a gyógynövénytermesztés, a népművészet, a fafaragás tanítását, az egészséges életmód közvetítését, az élet és a környezet tiszteletére nevelést. „Keressük a kitörési pontokat, amelyek a térség értékeire épülnek. Gondolkodás, viselkedéskultúra és végzettség terén fontos kinevelnünk a jövő elitrétegét. Sok diákunk sikeresen befejezte már egyetemi tanulmányait. Visszahoztuk őket a térségbe és állást biztosítottunk számukra” – halljuk a nagyszerű eredményeket.
Plébániai, alapítványi és iskolai munkája mellett Gyula atya elkötelezetten kutatja az 1945 utáni egyházi múltat, számos könyve jelent meg e témában. „Szinte semmiféle szemléletváltás nem történt 1990 óta. Be vagyunk zárva a kommunizmus által ránk rakott gondolatiságba, a liturgikus szertartások keretébe s emiatt nem tudjuk igazán hatékonyan megszólítani az embereket. Annak idején néhány társammal azért kezdtük el ezt a kutatómunkát, hogy lássuk ennek a helyzetnek a gyökereit, lássuk, hogy miért nem tudunk kitörni ebből a zártságból. Az átnézett tetemes iratanyag alapján jól láthatók az összefüggések a régi rendszer által ránk erőltetett szemlélet és a mai egyházi szemlélet között. Ezen változtatni kellene. A kutatás másik célja, hogy végre nézzünk szembe azzal, milyen hibákat követett el a papság, az egyházi vezetés a Kádár-rendszerben, és tanuljunk ebből. A harmadik ok pedig, hogy bemutassuk a vértanúkat, akik a kommunizmus áldozatai lettek, és példaképül állítsuk őket a mai fiatal papság elé. Ennyivel tartozunk nekik harminc évvel a rendszerváltozás után” – nyilatkozta egy helyütt.
Gyula atya munkásságát számos díjjal elismerték, többek között oktatás, köznevelés kategóriában 2014-ben megkapta a Győr-Moson-Sopron Megyei Príma Díjat, 2019-ben pedig alapítványi tevékenységéért, tehetséggondozó munkájáért, a falusi gyermekek felkarolásáért a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést is átvette.
A pontosan ötven évvel ezelőtt, 1972. február 13-án püspökké szentelt Jakab Antal életét és életművét jól ismeri, Jakab Antal küzdelme a megmaradásért (Ki lesz az utód?) címmel 2013-ban könyvet is szerkesztett róla. A hitvalló gyulafehérvári főpásztorról úgy tartja: „Jakab Antal története szép példája a nemzeti összefogásnak, az alapvető kisebbségi vallási jogok melletti kiállásnak. Azt is mondhatjuk, hogy Jakab püspök elsőként kivívta az erdélyi római katolikusok autonómiáját.” „Erdély XX. századi történetének egyik legnagyobb püspöke volt.”
Gyula atya a püspökszentelés jubileumi évfordulójának talán éppen jubileumi pillanatában, 2022. február 13-án délben hívei előtt átveszi a Jakab Antal-emlékdíjat.
E jelentős napon e rangos kitüntetés méltóbb helyre nem is kerülhetne.
Varga Gabriella
(A Keresztény Élet hetilap 2022. február 13-i számának Papi Arcélek rovatában megjelent szöveg bővített változata)
A Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány honlapja: http://www.mma-mezoors.hu/